2018. február 2., péntek

Kiállítási jegyzet - 1983

Az Észak-Magyarország c. napilap 1983. szeptember 11-i számában jelent meg az alábbi írás:

KIÁLLÍTÁSI JEGYZETEK: Kovács Éva kerámiái

Szeptember 5-én nyílt meg és október közepéig látogatható Miskolcon a Mini Galériában (Kossuth u. 11.) Kovács Éva kerámiáinak kiállítása. Már a megnyitáskor a legtöbb munka mellett látható volt a kis cédula "Megvásárolták" felirattal. Semmi kétségem sem lehet, hogy minden kiállított darab gazdára fog találni. Nem ok nélkül.
Kovács Éva egyik szép alkotása az 1980-as évek elejéről
A szokatlanul nagyszámú érdeklődő között, a megnyitón egy hölgy a terembe lépve önkéntelenül így szólt: "Jaj, de édesek..." Nem azért említem ezt az apró epizódot, hogy az ismeretlen tárlatlátogatót a legkisebb mértékig is elmarasztaljam, hanem éppen azt akarom vele jelezni, hogy itt olyan kerámiákat látni, amelyek azonnal megfogják azt a tárlatlátogatót, aki valami szépet, kedveset, bájosat keres, aki örül, ha a játékosság, a közérthetőség magas művészi szinttel párosul. S ha talán az édes jelzőt el is koptattuk már, s művészi minősítést nem fejezhet ki, a hölgy elragadtatása mindenképpen indokolt.
Mintegy félszáz alkotás látható a Mini Galériában, kétharmad részben sajátosan kiképzett fali tányérok, egyharmad részben szobrok, kisplasztikák. Azt írja Kovács Éva a kiállítás katalógusában: "Szeretem az agyagot, amivel dolgozom. Ez az agyag egy játékos világot nyit meg számomra, és talán másoknak is szerez kellemes perceket." Igen, kellemes perceket, sőt hosszabb kellemes érzéseket szereznek ezek a kerámiák, elbűvölnek játékosságukkal, szinte az anyagnak ellentmondóan finom cizelláltságukkal, a belőlük sugárzó életörömmel, kiolvasható kis történésekkel. A tányérok valójában nem tányérok, hanem faliképek hátterei, mozgalmas domborművek keretei, bűbájos népi ihletésű figurákkal, fodros ruhájú lányokkal, asszonyokkal, szerelemmel, gyermekekkel, a szobrok meg hasonló, ám háttér nélküli, teljes figurák, nagyobbrészt több alakkal, vagy egy-egy alakkal, de összetartozóan több figura képezi az alkotást. Az emberalakok, a lányok, asszonyok fej- és nyakformái eszünkbe juttatják Kovács Margit korai hasonló alakjait, ami egyáltalán nem baj, hiszen az ő hatása alól nehéz lenne a ma keramikusának magát kivonni, különösképpen, ha még ars poeticájuk, az agyagról tett vallomásuk is annyira egybecseng, mint a jelen kiállító Kovács Éváé a katalógusban, és Kovács Margité egy róla készült portréfilmben.
A szép, a játékos, magas művészi értékű kerámiák kedvelőinek őszintén ajánlhatom: menjenek el a Mini Galériába. Örömöt találnak ott, kellemesen fogják érezni magukat.
----------------------------------------------------------------------------------------
Az eredeti cikkben szereplő kiemeléseket a fenti közlésnél átvettük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése