Hódító útjukra indulnak a "csillagszemű kerámiák"

Kovács Éva dunaújvárosi
kiállítási meghívójának elő-
oldala

Az 1980-as esztendő áttörést hozott Kovács Éva keramikusi pályáján. Négy kiállítása is nyílt abban az évben - Gödöllőn, Budapesten, Ózdon és Dunaújvárosban -, ezekből a dunaújvárosi Képcsarnokban rendezett tárlat minden valószínűség szerint kitűnik. A Képcsarnok Vállalat meglátta az üzleti lehetőséget a művésznő munkáiban, és az is kiderült, hogy Kovács Éva nemcsak tehetséges keramikus, de szorgalmas és termékeny is, lehet rá számítani. Így hát elindultak a csillagszemű kerámiák évtizedekig tartó hódító útjukra.

A korabeli fotók tanúsága szerint neve már becsalogatta a vásárlókat, hiszen a figurák oly annyira mások, mint a már elhunyt Kovács Margitéi, vagy az akkor már igen népszerű Kiss Roóz Ilonáéi.

Kudlik Júlia és Kovács Éva

A dunaújvárosi tár-latot Szentléleky Ti-hamér* muzeológus nyitotta meg, és a megnyitó ünnepsé-gen a korszak egyik legnagyobb tévébe-mondó-sztárja, Kudlik Júlia** is közreműködött. Kovács Évát el-lepték a virágcsokrok, az elismerő szavak és kézszorítások mellett autogramokat kértek tőle, mint egy filmsztártól.

Kovács Éva a dunaújvárosi tárlatlátogatók körében

Az érdeklődés végigkísérte Kovács Éva keramikusi pályáját

Kovács Éva mellett Bihari József látható ezen a képen,
a Pest Megyei Múzeumok akkori igazgatója, aki a művésznő
számos kiállítását nyitotta meg a következő években
Fotók: Milos József

1980 elején fél kolumnás, fényképes cikket írt a Budapesten megjelenő, angol nyelvű Daily News című lapba a szegedi illetőségű Tóth Béla újságíró, aki maga is a Kovács Éva-kerámiák gyűjtőjévé vált az évek során:

"KOVÁCS ÉVA KERÁMIÁI
Faenza, München, Toronto után - Gödöllőn is

Daily News, 1980. január 8.

Kovács Éva kerámiaművész budapesti stúdiójában láthatjuk a fodros blúzokkal és csipkés kendőkkel díszített kerámia figurákat. Természetesen a figurák minden részét agyagból készíti a művész, aki 1962-ben Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész tanítványaként diplomázott a budapesti Iparművészeti Főiskolán. Nem csoda hát, hogy a szobrászat jellegzetes vonásait fel lehet ismerni. Csak az alapokat készíti fazekaskorongon, a kezek és a ruhák mindegyike kifogástalan kézimunka.

Az agyagfigurákat 990 C-fokos elektromos kemencében égeti ki. A munka következő fázisa a mázazás és a díszítés, majd egy második, utolsó égetés következik.

Kovács kisasszony a finom színeket részesíti előnyben, a fehéreket, sápadt sárgákat és halvány barnákat, kékeket. Ettől az otthonok polcaira, asztalaira kerülő figurái illeszkednek a környezetükbe, ugyanakkor ragyogó  atmoszférát teremtenek. Az ő alakjai, a lányok vagy a többalakos kompozíciók életre kelnek. Az agyagfigurák összedugják fejüket, felfelé vagy lefelé néznek, és arcukon csodálat vagy ártatlanság tükröződik. Hajukat gyakran szalag fogja össze, növelve arcuk fiatalos báját.

Az elmúlt évtizedben Kovács kisasszony számos egyéni és csoportos kiállításon mutatkozott be mind itthon, mind külföldön. Munkáit Faenzában, Münchenben, Würzburgban, valamint Torontóban, Kanadában mutatta be. Következő kiállítása a Gödöllői Múzeumban lesz, február végén."

A dunaújvárosi tárlat egyik ragyogó, több alakos kompozíciója

----------------------------------------------------------------------------

* SZENTLÉLEKY TIHAMÉR (Nagyvárad, 1919 - Budapest, 2007) 1937-41 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott, de közben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is tanult, ahol 1951-ben ókori és középkori régészetből szerezte meg diplomáját. 1955-ben a veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója lett, hozzá tartozott Vas és Zala megye is. 1961-től 1972-ig a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatója, 1963-tól pedig a Vas Megyei Múzeumok igazgatója volt. Vas megyei feltárásait ismertető munkái mellett jelentősek a Szépművészeti Múzeum antik mécseseiről szóló írásai is. Munkájának eredményeit az Archeológiai Értesítőben, a Savariában, a Fasti Archeologiciben, a Schield von Steierben tette közzé.

1961-től 8 éven keresztül a TIT Vas megyei elnöke volt. A TIT keretében több száz előadást tartott a művészettörténet, ókortörténet, Savaria-kutatásoktémeköreiben, valamint az egyiptomi, görög és római kori művészetekről. 1967-ben egyik kezdeményezője volt a Savaria Nyári Egyetem megrendezésének, és annak rendszeres előadója is volt.                                                                                (Forrás: members.iif.hu)

** KUDLIK JÚLIA (Budapest, 1945 -      ) a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett (2013) magyar újságíró, televíziós műsorvezető, bemondó, a Magyar Televízió örökös tagja.

Mindenesként kezdett dolgozni a Magyar Televízió ifjúsági osztályán, majd elvégezte Fischer Sándor beszédtechnikai tanfolyamát. 1964. február 29-én szerepelt először a televízió képernyőjén. Még ebben az évben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész tanszakára, valamint az ELTE bölcsészettudományi karának magyar-népművelés szakára, esti tagozatra. Utóbbin 1971-ben szerzett középiskolai magyartanári diplomát.

1965-től évtizedeken át vezette a Delta tudományos híradót, e mellett megszámlálhatatlan műsor és rendezvény háziasszonya volt - köztük az 1971-es, 1972-es Táncdalfesztiválnak (Ősz Ferenccel), majd a Fölszállott a páva/Röpülj  pávának Antal Imrével, akivel több más műsorban is legendás párost alkottak.

Publikációi közül megemlítendő a Ha az ember elmúlt annyi... (1988), valamint a Juli suli 1. és 2. kötete (1995, 1997).                                                                                                            (Forrás: wikipedia.hu)